Schiller, Johann Christoph Friedrich: Stuart Mária; Fordította: Lendvai István; Q 3019

- 7 PAULET: MÁRIA: PAULET: MÁRIA: PAULET: MÁRIA: PAULET: MÁRIA: PAULET: MÁRIA: PAULET: MÁRIA: Már ezt jól is tenné, Ilyen beszéd már inkább illik Önhöz. És mit tudom: talán egy kéz maholnap A hosszú kint megkurtíthatja orvul, így hát Írásban tennék jókoron Rendelkezést arról, mi még enyém. Urnő, ebben szabad, s nemes királynőnk A más baján nem óhajt gazdagodni. Mylord, megint elmenne s újra ugy, Hogy bus szivem bizonytalan maradt|j Itt leskelődnek rám köröskörül. Hogy semmi hir hozzám nem érkezik, Nem láthatojjta^iTmár a nagyvilágba, Vak gjpiiíölőim birják sorsomat. M^xord, szakítson már e hallgatással: Mitől remegjek, mit remélhetek^ Minden bizonnyal zárja számadását Az égiekkel annyit mondhatok. Az ég irgalmát várom még, mylord, S a tiszta jog győzelmét itt a földön. Hogy jog szerint Ítélnek, nem vitás. Van már Ítélet rólam? Nem tudom. Döntésük ellenem 3zólt? Nem tudom. Gyors munka divik itt. A gyilkosom Is rámrohan majd, mint biráim tették?