Capek, Karel: Az anya; nyersfordítás; Q 2836

6o Öregúr; Tudod kislányom, mi olyan nagyon íreg világ voltunk. Ti mások va£ ton. II már hozzászoktatok a oáboruboz és a hasonló dolgokhoz. Eg halott, ezer halott, százszor halott, mi az nektek? De mi... i részünkre a háb~ru olyan volt, mint valami mese. Mrted? Anya: De jó lenne, ha a mi részünkre is csak az lenne. Örgur: Mi nem intéztük a dolga lukat, olyan hirtelen. Tudod, mi csak olvastunk a háborúkról ás azt tanultuk: а hazáért meghalni di csőség 11 öregek hittünk eb bon, kislányom. Igaz, hogy akkor nem estok el annyian, mint most. Nos, de én továbbra is hiszek benne. M ghalni a naftáért, án la elmennék, kislányom, megmondom neked őszintén. Anya: Elhiszem, apám. De a saját gyerekedet elküldenéd a háborúba? öregúr: Várj csak, cz más kérdés, u csat azt mondom, uogyha Tóni lennék, akkor elmennék, ha öregember vagyok, gyerekek. az életben nem Vit« tan véghez valami sok hősiessége,, de azért elértem valamit az életben. Szép karriert, magas kitüntetéseket, elmeket...várj, mit is akartam tulajdánképpen mondani? Anya: Elküldenéd a gyerekedet a hal álba? öregúr: Ahá, tudom már. Nézd, éh leéltem az éveimet az ut laá p rcig, és szép emlékezést ha^ytaa magam után. Boldog élet volt. Ms néha mágia arra gondolok, hcez volt minden. Anya: .it akarsz ezzel mondani? Mit kell tonnem T Maival? öregúr: 3ea«l-, lányom, semmit, л csak azt akaró i magma у arázni, hogy 1 az élet. Tudod, mielőtt világra jöttél volna.•.akkor az édesanyád majdnem az életét fisét te ezért. Ma ctt térdepel to-я az ágyánál ás mi ta.adás, borzasztóan szég., sltcu magam, .üa „aaban ezt mondogattam. Lám, itt ez az asszony, mindent egy pontra tett fel, csakhogy megszileaaék a gyermek, de mit tettem én? -átod, ebben van az let ára: fizetni keli érte.... Néha bizony az életünkkel ai. ha is...asszonyi tig^, kislángom. Mo&ha a hasáért nam fiz tininek élettel, hogyha e becsületért, az igazságirt, a szabadad-