Édes Veronika; Q 2691

24. 7. Jelene t. Elza, Tibor, majd Laci. Elza: /az előbbi etonfrizurája helyett kétoldalt lelógó angol lok» nikkal, egyszeri! fehér batiszt vagy más hasonló kelméjü, úgy­szólván házias ruhában jelenik meg, modorában teljesen meg­változva, mint egy jó házból való kislány/ Most már igazán csak egy virágos mező kell és kész a falusi ártatlanság./kiszól a kulisszák mögé/ Pirkó! Muki! Hol vannak ezek? /ismét kinéz ­kis szünet után/ Valaki jön. Tibor: /a háttérből jön/ Elza: /elmegy Tibor előtt, az bizonytalanul köszönti, ő némán viszo­nozza a köszöntést és eltűnik jobbra a hotel mögött/ Tibor: /utána néz/ Helyes bakfis...Igaza van az apámnak, o futkos a a sok szoknya után, én meg eddig éltem az én puritán élete­met, de mától fogva én is megváltozok, mert belátom, hogy szerelem az igazi élet. Ének. Sweetheart Légy jé hozzám ma még Benned van minden reményem Ugy ég a szám, forr minden csepp vérem Sweetheart Küldj hát felém egy szót, mér S én azt sem bánom, ha minden csak álom S-zivem csak rád vár. /Kis szünet után/ Elza: /visszajön/ Kit keres? Tibor: Éppen azt akartam én is kérdezni a kisasszonytól, mert ugy tetszik, mintha keresne valakit...Megengedi? Nevem Elek Tibor. Elza: Kit keres? Tibor: Az apámat. Elza: Ki az apja? Tibor: Elek László gróf. Elza: Tibor: Elza: /kezet nyújt/ Örvendek, /kis zavarral/ Én is. /nosszan nézik egymást/ Jaj, most jut eszembe, nekem még meg kell etetnem a tyúkjaimat. Otthon ugyanis én szoktam a ház­tartás gondjaival is foglalkozni..N Öde ez persze magát nem érdekli?! Tibor: Nagyon is érdekel..Sőt magam is foglalkoztam régebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom