Liptai Imre: A jó fiú; Q 2687

14 Csorvay: Hát mért nem mentél szállodába...Persze, nincs pénzed... Pál: Nincs. Csorvay: Bizonyosan a nőkre költöd... Pál: /a mellére Ut/ Én?l..,/Irén, aki imént ismét kinézett, elneveti magát./ Ugy-e, magad is nevetsz...Hogy én és a nők?! . ,,/Nggyon fáradtan/Hiszen én jóformán nem is ismerem őket.../Az asztalra könyököl, lehunyadó szemekkel halkan mondja/ Én, im meggondolom, még jóformán nem is éltem... Csak mindjárt megházasodtam...És mindig rajtoltam... Szabadkézit!.../Csuklik. Megállapítja,/ A nyanyusI•..Azt mondják, csak az első év nehéz...Mondd...Hol fogok én aludni, Elemér?.../a karjára hajtja a fejét/ Csorvay: Д1з szünet után, mely alatt Irén felé nevetve Pálra mutat. Halkan./ Na?... 9.jelene

t. Voltak, Irén. Irén: /lassan kijön/ Hagyja!... Csorvay: /egy mozdulattal figyeli Pált/ Mit szólsz e$$ez?...É8 már alszik!... Pál: /sze

lid en hör tyog/ Irén: Hagyjal..^özelebb jön óvatosan, megnézi Pált/Szegény!.. /Vidáman/ Szegény Gál Pál...Csak mindig rajzolt és még nem is ismeri a nőket. Csorvay: Bánja az ördög!.,. Irén: Pszt!...Felkelti!... Csorvay: Persze, hogy felköltcfca és kidobom,.• Irén: Nagyja pihenni szegényt. Csorvay: És most, hogy kisérjem el magát?...Hogy hozok kocsit?..