Liptai Imre: A jó fiú; Q 2687

45 /Hátrálva megy kl/ Áldja meg I... Áldja meg I... /integet Irma felé/ Irmai /utána omlik/ Pál !... Pál I... Ha kell... vlg^e el a oeőkom I.. • Isten vele I Pál: /leejti a táskát, a karjába kapja/ Isten vele 1... /Hosszan az ajkára tapad/ /Künn elnyújtott vonatfütty/ Péter: /a középső nyílásban lassan megjelent égő cigarettával a veranda nyíláshoz dől és kibámul / /Hellet szik a vonat elinfiulápa ás a robogás egyre közeledve zug el a ház mögött/ Irma: /rémülten kibontakozik/ Pál !... A vonat !... Pál: A vonat I /egy ijedt, önkéntelen mozdulattal, mintha utána akarna rohanni/ /A vonat most robog el teljes robajával a ház mögött/ Pál: /némán mered egy pontra. A tekintete követi a vonatot, aztán kissé lehajlik a feje/ Irma: /rámült el fogódottSággal/ Elment I? Pál: /miután látja a reménytelen helyzetet,a koffert ledobja kezéből és most már boldogan, felszabadultan, szinte szerelmesen mondja/ elment a vonat I /Magához öleli Irmát, mintegy megpecsételve sorsukat/ Függöny.