Liptai Imre: A jó fiú; Q 2687

42 ide, mint amennyiről én tudtam... Irma: ^zálak... szálк... gyenge szálak... ha elég ahhoz, hogy átutazzék egy barátja és az mind elszakítja őket... /a középső nyíláshoz megy/ Csorvay: Nero én szakítom el ha elszakadnak... Az embert egy láthatatlan barátja, hogy ne mondjam angyala vezeti ide-oda... És bennem sajnos, serrai angyali nincs.., /az óráját néz 1/ Nahát ez borzasztó... Nem is várhatok tovább... Keddig áll itt kérem a vonat ? Irma: Azt hipzem, öt percig... /kinéz a bejáratnál/ Csorvay: Egy kicsit n eure s ztóniá s utas vagyok... ázeretek kényelmesen elhelyezkedni... Nem volnának szívesek megengedni, hogy ez a fickó, akit itt láttam, kivigye a nál&ámnt ? Irma: Csak tessék... /jobbra kiszól/ Péter !... Cporvay: Köszönöm !... /Péter jön jobbról/ Vidd csak ki fiam ezt a kis holmit a v~suthoz. Péter: /mialatt összeszedi a poggyászt, balra kinéz/ Áhá 11... Pöki mán a füstöt 1... Gyün mán !... A kis majornál... /el középen balra a holmival./ Csorvay: /tnnen kezdve mind nagyobb gyorsasággal folyik a jelenet/ Akkor hát... bocsássanak meg... én r.em várhatok tovább... /veszi а sapkáját, pálcáját, keztyüjét/ Méltóztassamk megmondani Pálnak, hogy én előre mehtea és megváltóra az ő jegyét is... H

n Jön, csak szaladjon és ugorjon be... Majd én lesem a Irunéből és intek neki... Ejnye, ejnye, hol marad... Persze, az a sok buosuzkodás... /Irmához lép/ Kezét csókolom... /Meghajláeeal kezet fog/ Irma: Isten vele... Osorvav: