Liptai Imre: A jó fiú; Q 2687

35 Pál: Péter: több fizetést kap, mint egy póeta... izé... mennyit kap ? Pál: /nézi a képet, AZ ajtót nyitva hagyja/ Igazán nem tudom... Bem érdekel... ^еш akarok én az lonnl... legalább is addig nem, aráLg... /nézi a képet/ Jámborné: Meddig ? Amíg...? Pál: Ami g nom muszáj ... Jámborné* Ka hallja... sajnálom én azt a szegény Krisztinát... Hagjron sajnálom... Jónapot ! /el balra/ /egy pillanatig utána néz, aztán észreveszi Pétert/ Ba Péter !... Do el vagy szomorodva 1. /belökte az Íróasztalba a táekát, szemére huzza a sapjáját/ Hát tudja... igen hitvány dolog ez... nagyon kifogtak rajtam... lem gyütt eonrai a póstán... /Kis tűnődés után kiles balra a konyha felé, aztán halkan fütyörészve a veranda bal nyílásán elmegy, amerről rögtön Mari hányaveti éneklése is hallatszik néhány pillanatig/ Ceorvay: /elegáns utazó ruhában monoklival, középen Jön egy podgyászhordoző atyafival/ Itt vagyunk ?... /bejön/ Hát csak tegye le öreg itt valahol... Ugy I... Jól van 1... /az oldalzsebéből pénzt ad neki/ Fogja ! A málhás ember: Köszönöm nagyságos ur 1... /elmegy/ Ceorvay: /eg

y pillantással szétnéz. Meglátja/ Csakugyan I... /Hozzámegy. Megérinti a vállát/ Ba szépen várod te otthon az emb ert... Pál: Pzervusz... Isten hozott... Megjöttél ? Hogy találtál ide? Ceorvay: /mialatt beszél, benéz az ajtón A képre/ AZ édesanyád mo dta, hogy itt leszel, hőt ide jöttem... Winos sok Időnk, menni kell... Ejnye, de Jó kóp ez... Te csináltad?