Liptai Imre: A jó fiú; Q 2687

Зо. lemondott rólad. Majd azt fogják hinni, hogy... Irma: /visszafordult, rőteljesen/ Rólam ?!... Lemondott ?... Hát az osa к ugy megy ?... Az övé voltam én ?:... Mi volt közöttünk?... Semmi !... Utáltam min di g... Voltaképpentulajdonképpen - egy ostoba fráter 1 Czeglédy: Но már engedelmet kérek I Irma: És ha most ninos ez a kép... akkor még talán nyakamba V rr Ját ok. Én annak a fiúnak nagyon hálás vagyok, f e ez az "ur" mehet és beszélhet, amit akar... /a szobába siet/ Czeglédy: / a kijáratnál begombolkozott/ Kérem... /körülményesen meghajol/ Voltaképpen én már megyek is... De ne felejtsék el kérem... hogy én komoly szándékkal Jöttem ide... mert én a kisasszonnyal gondolatban már családot alapi tottam.... egy korrekt és valószinüleg kiterjedt családot... De ha itt erre azt mondják: pfuj! pfuj J... /lehajlással mindenki felé/ ... bocsánatot kérek... engedelmet kérek... /Középen jobbra távozik/ Jámborné: Faját ez szép jubileum !... Megvan a parádé 1 Jámbor: Persze, most megint én derülök sorra I... /Meglátja Pált/ Áhá I De i tt a művé sz I •.. Pál: /kaoagva megjelenik a főbejáratnál. Jobbra visszanéz, amerre Czeglédy távozott/ Kérem... nincs miért... nincs miért... /Bejön/ Kezüket csókolom... Kezüket oeókolora... Hogy meg van szédülve ez ez Alajos... ugy belém Útköz öt tip hogy majd hanyattesett... /Jámbornéhoz siet, kezet osókol/ Kezét osókolom... He tessék haragudni, hogy ilyen zajjal Jövök be... de ez a figura... /Jámborhoz megy/ Jónapot Ádám bácsi... /kezet nyújt/