Liptai Imre: A jó fiú; Q 2687

26. - eddig I /lejjebb mutat/ Jámborné: /tiltakozó felháborodással/ ÎTo már ez mégis !... Jámbor: /'izgatottan/ Hallgass csak !.*• Rettenetes I... /Czeglédyhez/ Ée aztán ? Czeglédy: Ée amikor itt befordultam a Vasut-uccába, Plessz ki saszszony, a szövetkezeti benk ti sztviselőnője már pirulva világosított fel, hogy... ohó 1... /egy pillanatnyi zavar után/... bocsánatot kérek... nem leszek olyan bátor, hogy magamon megmut aesnm, meddig... Jámborné: /jámborhoz/ ügyen fiam... ne izgapd magad,,, Jámbor: Hallgass !... Hallgase i... Szörnyűség !».. Botrány !... És már mind nr. ki tudja... hát... hát... /lerogy/ Ez lehetetlen I... Az én lányom i... Le'etet len l... /Hirtelen Járabornéhoz/ Mondd te is a szemébe ennek az urnák, hogy hazug... ság, hogy a mi lányunk nem jár semmiféle fiatalemberhez... és ha kifogást keres, ne ilyen szemérmetlen rágalmazással álljon elő... Czeglédy: De bocsánatot kérek, engedelmet kérek... Jámbor: /a továbbiak alatt izgatottan többször az asztalt üti, ami emlékeztet a stemplizésre. Kitör/ Hinos engedelem i... Hazugé lg 1... Rágalom !... A lányom i tthon volt I... Bizonyosan el se mozdult hazulról i... És ha ön olyan nagyon korrekt embor, magának kellett volna megcáfolni ezt a szemtelen pletykát... Jámborné: Be Ádám... apus J Hallgass már 1... Jámbor: /folytatva Czeglédyhea/ Igen, ezt kellett volna tenni,ha csakugyan komoly szándéka volt... ha ez az egész nem haöug kifogás...