Liptai Imre: A jó fiú; Q 2687
lo. tom-e még igy... ... Irma: Majd még látni fogja, ha akarja • De mo st ne haragudjon, sietek. Itt lesz a kép ée mi, tudja, szivesen látjuk mindig.., Pál: De hiszen én elutazom... /kezetosókol/ Irma: Igaz... Hát... hát majd ha visszajön... egyezer... De most magát is várják otthon... ás aa édesanyja majd nyugtalankodik... Hanem egy oeásze feketére ugy, ahogy megbeszéltük... Eljön... Igen ?... Pál: ő nagyon köszönöm... Boldog leszek... Irma: Hát opak siessen vissza... Mert aztán már nem lesz sok ideje... Mikor utazik ?... Pál: Este hétkor... egy pesti barátommal... Irma: Persze, maga mindjárt egy jó útitársról is gondoskodott.... Pál: /zavartan/ Dehogy, kérem... ő gondoskodik rólam... Én osak... Istenem... kapok az alkalmon és megyek... Irma: Hát a képet vigyázva hozzák majd el... Pál: Ő, bizza rám... к kertből majd beadjuk oda... /jobbra mutat/ a póetahivat alba... és onnan már a... Irma: Igen, igen... majd én elintézem... Csak siessen vlssza...Várjuk feketére. Pál: Köszönöm, köszönöm... Irma: Én köszönöm mégegyszer azt a hizelgő szép képet... /kikíséri/ Pál: /kezet csókol/ Hizelgő... Meg se közelíti magát... Boldog vaa gyok I... Boldog vagyok !... Xézceókomat addig is kedves mamának... Kezétcsókolom... /hajlong/ Kezétcsókolom 1... Nemsokára Jövök I... /nevet/ Mert bizonyos, hogy egy falatot se fogok tudni enni. CPyan... olyan izgatott vagyok... Hogyne 1 áz első portrém !... 'ezét osókolom !... Kezét csókolom I I /Nevet, halion«, el/ $ feözépen jobbra/
