Dalol a hegedű; Q 2654

ML. Minotti: Mimo: Minotti: Don Jósé: Minotti: Don Jósé: Minotti; Elmo

: Don Jose: A gazda: Don Jósé; Conohitta: A gazda: Azt hiszem, gyönyörű... Hiszed? Van szemed!,- Vagy már azt is zálogba osaptad? Földig érő fátyolba burkolódzik! Magos? Gyönyörű alakú.- A termete után Ítélve - Istennő - - De nagy-urem!, - Sarasate zenéjének mindjárt vége és akkor az igézet megszűnik - - szóval - én azt hinném...izé... én ilyenkor eliszkolnék, mélyen tisztelt nagy-uram Eliszkoljak? - Hem én! - Most már azért sem! Bocsánat, - szentül hiszem, hogy ez a legtisztább msrhasag, - de mindegy. - Én mosom kezeimet. Egyrészt mert rájuk fér, másrészt mert megmondtam, amit megmondtam. Alio hopsz! /Oigány ke reitet hány a balajtó előtt. - Fején állva az egyik lábával lenyomja a kilincset, kitaszítja az ajtót ée a két kezén gyorsan kimegy./ A feleséged? gehet. - Mindjárt meggyőződöm róla. - /Inául gyorsan a jobboldali első ajtó felé. Mielőtt az ajtóhoz érne, az kicy Ilik./ /hangja a küszöbről/ Azonnal, mylady. Majd megkérdem, szabad-e? /Belép./Bocsánat! - - Egy előkelő angol hölgy tisztelte meg a korosmánkat - - és meg szeretné nézni / ' összes helyiségeinket... /gúnyosat/ Lássuk. - Tessék...tessék... /hercegnő jön, - főidig érő sürü fáfcyol van rajta. Megáll. Hémán, mozdulatlanul Don Jo3é felé néz, aztán megl fordul, - Mimot nézi./ /a jobboldali H.-ik kisajtó felé megy/ És ez itt a