Csikarkov, Alex: Napsugárkák Q 2615

Birjozkin* Én nyolc tizenötkor. Igaz Klára, mindég elfelejtettem V. megkérdezni,- horá nereztek ki? KLáudia* Kurszkba...Hát téged? Birjozkiat Stmol enszkbe. Klaudia» A Traumatológiai Intézetbe fogok dolgozni. Birjozkin* Szóval traumatológiára adtad magad? Klaudia* Igen...Képzeld csak el...Valakit baleset ér...nyomorék­ká lesz. Ügy érzi már ninoa értelme, célja, tartalma az életnek...És akkor itt vagyok én...Ott vagyunk mi trau­matol ógusok és visszaadjuk a szerencsétlent az életnek, a munkának, az élet örömeinek. Hát nem nagyszert! ez? Birjozkin: Csakugyan érdekes. Be én más munkát választottam. Klaudia: Mit? Birjozkin* Én kérlek a vérátömlesztést.. .Már gyakornok koromban megfigyeltem, milyen csodás eredményeket érnek el a legbonyolultabb esetekben 13 a vérátömi észtés sei.. .És hány sebesültnek mentették meg az életét. Klaudia* Hiszen nem mondom, ez is nagyon érdekes...És egyáltalán ...Milyen érdekes munka vár ránk.. .Tebelől ed biztosan prof esszor 1 esz.. .És akkor eszedbe se jut már az egye­tem, meg a kollegák,ugye... Birjozkin* Hogy képzel ed.., Sohasem lehet azt elfelejteni.,. Klaudia* Bizony nem.. .soha.. .Ha elgondolom öt évvel ezelőtt még gólya voltam, most, meg. ..doktorkisasszony... Birjozkin* Bizony...képzeld, Végnap 1evelet kaptam édesanyámtól...

Next

/
Oldalképek
Tartalom