Szilágyi László - Lajtai Lajos: Sült galamb; Q 2505

-2501 DA: /túlordítja/ Csend! Egyszerre csak egy ordítson! /Pocokhoz, izgatotton/ Menjünk sor jába.. ..Először a pofot tisztózzuk! /élvezettel/ Maga meglegyintette a nábobot? POCOK: Legyintettem? Ol van telitalálat volt, hogy csak uyy durrant! w "IDA: /m-f./ Érik mér r.z embert örömök az életben! ...És mondja, tényleg vidéken volt szinésznő! F0COKS De milyen vidéken! Inércskakacson! [ GIDÁ: Inórcskakucs?! Pont mint a Raksányi Dusi! KÁROLYRA: "ida! ? Ki az a Raksányi? П IDA: Hét #tt gondolsz, ki vagyok én? Vén begyepesedett agglegény., .akinek sose volt vaj...izé haj a fején? /emlékezve/ Épp ilyen kedves ki? bogár volt...Nem engedték, hogy elvegyem... azért lett belőlem lump kártyás, semmirevaló ember! /Pocokhoz/ Nézz a szemembe.. Л vázán ne® volt még senkid? FCCCK: "allja, n^ szemtelenkedjék velem... GIEA: Szakasztott о Rpknánvi! Azi? mindi в másra felelt, mikor ezt kérdeztem! Nahát én jól megjárt a®.. .Pont egy ilyen liliomot szerződtetek szerelmi tanárnőnek! /elhúzza Pockot í árolyka mellől/ Mész onnan, te taknyos! Ezentúl én fogok vigyázni rád! KÁROLYRA: Felesleges, Gida bácsi...Tudja, milyen jól összekerültünk mi...Rét ilyen kezdő még nem volt a világon! ni DA: Nembaj fiacsk 'm.. .Ádám és Éva is kezdők voltak.../a nézőtérre mutat/...mégis milyen sokra vitték... .KÁ RQLYKA: i: i i t aníc sol... mi t csinál junk?... "IDA: Hallgassatok a szivetekre...Menj etek és szeressétek egyffiá:t.... KÁP.CLYEA: ÉS z állás?...AZ élU "IDA: /félrecsapja fején a cilindert/ V°sszen az állás...Veszszen az álom...Ha már én elhibáztam, legalább ti legyetek Pol-