Szenes Béla: Nem nősülök; Q 2499

- 75 - " MAGDA: / kelletlenül / Szervusz. KALOTAYNÉ: A,páholyokban viziteltem egy kicsit és éppen rohanni akartam a helyemre, de boldog vagyok, hogy láthatlak, - mutasd magadat* Szép vagy drágám, csak egy kicsit sápadt - persze a szerelem! Jól van fiam, csak ne tiltakozz, tudok mindent és esküszöm, hogy most már nem bánt, - nem mondom, még a mult nyáron nekem is esetem volt, - de hol van már a tavalyi nyár - és mondd, már fix az eset, hogy ilyen nyilvánosan együtt jelentek meg Andránszkyval? ;

rMAGDA: / elképedve / Én... együtt... azzal az emberrel? KALOTAYNÉ: < / belevágva / Nézd fiain, mikor már színházba is ugy jöttök, hogy két szomszédos páholyba ültök, akkor már nagyon nehéz az esetet a világ előtt letagadni. Bár igazad van. Mondhatod bátran azt ie, hogy csak véletlen volt. Tudod, hogy remek ötlet? Legközelebb én is megcsinálom. Erről az ötletről rád ismerek. Még mindig a régi Magda vagy. Szervusz édesem, /ei /. MAGDA: / halkan maga eléV Két szomszédos páholy? Hát ezért kellett nekem ?ia színházba jönni. MAGDA: Köszönöm. / izgatottan fel-alá járkál /. KISFALVYNÉ: / a Vrónéval együtt jön / Magda, miért nem akarez... MAGDA: / remegve az izgalomtól / Mama, légy szives mondd meg nekem... KISFALVYNÉ« Magda, az Istenért, mi bajod van? MAGDA: Mondd meg nekem, hogy igaz:e az, hogy a melleted levő páholy ban olyasvalaki ül..• KISFALVYNÉ: Milyesvalaki? Csóthy ül ott és azt mondja, hogy a barátait is várja, • * •• \ MAGfiA: / egyre izgatottabban / A barátait. Szóval Andránszkyt ie. KISFALVYNÉ: Tudod, Katinkém, tényleg érdekes véletlen, hogy éppen... MAGDA: Kétségbeejtő. KISFALVYNÉ: Igazán nem értem, hogy mi a kétségbeejtő. MAGDA: / magánkívül / Az, hogy az az ember azt hiezi, hogy én akartam vele újra találkozni. Egy ember, akit mindenkinél jobban