Zalai Szalai László: Farsangi esküvő; Q 2494

II

. Kolozsváry Szuhay. Szuhay. Jobb, ha eszik, ahelyett, hogy itt rémisztgeti a népiét. Ihol a foghagymás ürücomb!.. .Föivág jam, vagy ne vágjam? Kolozsváry

: Hát csak ne vág jad.. .Kiméi j meg tőle.. .Föivág ja az én bicsakom, sokkalta különben, mint a te békanyuzód... /Vágja a hust , belép a szobába az öreg nemzetes unokája , Erzsike./ Erzsike. Jó reggelt Mihály bácsi. Szuhay. /előbb látja meg és azonnal melegen nagy haigon üdvözli/ Csókolom azt a drága kis kacsóit, egyetlen íajoránánk! /Megöleli./ Nem hallgatsz, Te Szuhay !.. .Na nézd csak!.. .Micsoda impertinencia , hogy előttem köszöntöd az unokámat? Ugyan menjen már! Hát nem az köszönti előbb, aki meglátja? Kolozsváry: /szeliden zsörtölődve/ Te dörmögő vén medve...Jó reggelt, aranyos kis lányom! /Szuhay kisurranik a szobából./ Gyer ide, liadd csókoljalak meg! /Megcsókolja./ Mi szépet álmodtál, gyönyörűségem? Er z s ike

: yinnxxK/xx Da

l. Künn a bárány, benn a farkas.

.. Volt nékem egy édes álmom, Messze szálltam pille-szárnyorny Tündérkertben jártam, Kis királyfit láttam én. Körbe-körbe táncot jártunk, ügy libegtünk, szinte szálltunk, S itt a mese vége

: Szóit a tündér, légy enyém!...