Matolcsy Andor: Az utolsó fórum; Q 2423

- uö « orvos j r Grófnő : Orvos: G ró fn©: Orvos: G ró fnő : Orvos: Grőfn£ : Orvos: n ró fnő : 0 vos: rémülettől kimered a szeme és eltorzul az agé sz arca/ /val ?mi átoikk'feik az agyin, léiig s«g i tsögui, félig a mese, dóbosneatc 1 öntudatlanul kapja meg az asszony karját. Vadul/ A ic^y símet urat... /erőtlenül/ ft. /rémült«/ Hát nem orvvá d 4z ok... /m.f./ Nem. /ki ál tv a/ És az apán? /egy pontra néz/ Azután önmag Val végzett, /keze leesik a rofn© karjáról. Roppant mély, súlyos osond. A két ember mozdulatlanul >01 hosezu m 'sodperoekig, arccal a közönség fslé fordulva. így abban a pózoan, iszonyú halkan, tördelve a szavakat/ Moat menjen haz- , nagyon kér«.: azonnal. György grófiiak nem lesz semmi baja. /laassn az orvos felé fordul, meglátja annak elkínzott arc át. Hozzálép, végig siruitja a karját. Nagyon mélyíti/ Szagény fiam. Menjen grófnő • /lasnan az ajtó felé i^y, lenyomja a kilincset, de az ajtót magsam nyitja ki. Háttal, alig hsllhatósV M haragudjon. /Elsirja mag %/ Anya. vagyokl /Kim^y/ /n«a szól. M ír rég kiment az asszony ő »ág mindig igy Ä1 mozdul a tianul, megtöltőn./ Függ ö n y .