Csíky Gergely: Kaviár; Q 2362

MincLhdraant Achillea! Brigittas AcMU.es : Brigittas . Márthat János t Márthai Jánosi Mirandat Jánost Brigittat Jánoa.1 Minóiió::- ont .oliillest Mariakat Harthas Achilles t Yenüéí^LSs t -23­/diadalmas tekintettel Aehilleshez/ Nos? Megáll az eszem, A titkár ur ezalatt feljegyzi áll tkerti gondolatain­kat • Hát qz mi? 0 a mi titkárunk! Ő szokta jegyzőkönyvbe foglalni eszméinket, Titkár ur legyen szíves feljegyezni állatkerti eszmé­inket. Parancsukra, /jegyzőkönyvet vesz ki a zsebéből/ /mindhárom vénlány és János az egyik oldalon, a másik oldalon Acliilles szemközt áll Mariskával, pefaezaká­lát simogatva, köhécselve. Többször ugy tesz,mintha szólni akarna a ismét elhallgat, Mariska némán élőttet kezeit először csípőjére teszi, azután a szivére, végre szertartásosan bókol és a földre süti szemét/ íme egy gyakorlati eszme, ügylátszik, hogy az állatkert ben az etetők kövérebbek mint az evők, /irva/ valóban - az etetők kövérebbek íme agy költői eszmei Az oroszlán bőgése a nagy siva­tagot idézi lelkem elé, /irva/ bőgés - sivatag, íme agy társadalmi eszmei a nagyvilági hölgy nem fogad­hatja el az an állítást, hogy ősapáink majmok volt: k. /irva/ Hagy világi hölgyek - majmok, Kogven, Köszönjük János ur. /Mariskához/ Merről fu a szél? Ili? He ? Hiszen nincs szél. /súgva/ Nos, menny ire mentek? Haladunk, haladunk, /belép/ Méltóztassék itt a vacsora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom