Móricz Zsigmond: Uri muri; Q 2212

IB Második kéo Pusztai táj. Távolban a Berettyó füzes partja nyílegyenesen halad. Jó messzire répakapáló lányok dala hallatszik. Bolha Pista, a kocsis, ül a bakon és újságot olvas. Hozika: /jön a tanyából egy korsó vizzel. Mezítlábas, fekete papucsos szegény lányka. Eleven, csacska. Beleköt a kocsisba/ Maga mit olvas? Pista: Оjságot. Rozika: Minek? t Pista: /nevet, lenéz rá, majdnem a nyakába ugrik/ Minek? A nyavalya tudja, csak olvasok. Те пел szoktál olvasni? :it? Újságot, könyvet, betűt. Ojanféle híreket,hogy ongors van eladó? meg irjon nekem szerelmes levelet /dúdolja/ Bele Írtam szivemet lelkemet, -ennyi oskolát jártál? /nevet/ Jószerivel semmit. Egy esztendeig. Hogyhogy? ,

t

ier tudja, akkor esztendőn beteg lettem, másik esztendőn meg szégyellettem elsőbe járni,hái^tem mentem többet iskolába. De én a télen felolvastam egy könyvet, regényt. Tudja maga ki vőt az a Mpelóne? * /nevet/ Kern. Lásua, milyen nagy szamár. felesége vőt neki a ária Luiza, meg ennek a szerezője Bo i pergő. A kicsi fia meg vót a receháti herceg. Távol vénasszony kiált: Hozika! I Rozika: /felkapja a korsót, hogy elsiet/ Pista: Megájj csak! Rozika: Pista: Hozika: Pista: Hoz ilea: Pista: Hozika: lista: Hozika: