Móricz Zsigmond: Uri muri; Q 2212

De a mi mágnásaink, ahelyett, hogy ezt a vért akarták volna kinemesíteni, mindig Idegenből szerettek házasodni... /megjelenik. Sportrohában. e«es, életvidám ur. Leöl balról egy asztalhoz, a várja a pincért/ • " *. • /az uj vendéget nézi. Jól megnézi, minden kimélet nélkül. Szórakozottan/ Én nem akarom felporlasztani az egéhz országot, mert ha a?tin kell, hogy lehet újra összetömörlteni egy tagba, mert gazdálkodni csak agy racionális, he szö"vetkeaetee vannak tömörülve a gazdák... Én még leg\ \ jobbnak a tirpák rendszert tartom. Ott egy tizezer holdae birtokot a Károlyi határban agy kezelnek, hog а munkások annyi földet kapnak, amennyit saját családi erejükkel aag tudnak művelni. :4ost az egész felett áll egy szakképzett intéző» aki minden esombat este gyűlést tart velük és megszavazzák, mi legyen az özei? terv, mi legyen a jövő heti munka. így van verseny, van belenyugvás és a nagybirtok minden előnyét élvezik a kisbirtok minden előnyével összepárosítva... De ez halál, amit most csinálunk, szétparoeXláznl mindent s odadobni a nincateleneégnek. Pincéri Kérek egy pohár sört. Pohár sört. Tárjon! és egy fél deci ceászárkörtét. Enni lehet? Lehet kér am. Rántottát. Hát akkor rántottát. Hány tojásból? Húsz... у Hues tojás? /nagyon meg van döbbenve/