Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 2133

a bal»Látszik ? Menyasszonyi /egészen közelről a vőlegény szemébe néz, gyengéden/ Nem látszik semmi. Még mindig fáj ? Vőlegény: /pislog/ Már nem annyira.Összegyűrődött a nyakkendőm ? Menyasszony: Egy kicsit. Vőlegény: Igazitsa meg kérem. Menyasszony: Ugyl Ugy! csak szép lassan.Türelmesen várok. /kéjesen/ Olyan jól esik,mikor az/ az aranyos kis keze itt motoszkál az állam alatt. 7.jelenet. Voltak,a szép özvegy,az aranyifjak. Özvegy: /nyomában a gavallérokkal jön a terrasz felől/ / a férfiak szmokingjának a gallérja fel van hajtva,mintha fáztak volna odakint/ Menyasszony: /mikor megpillantja az érkezőket,elkapja a kezét a vőlegény nyakkendőjérői,egy lépéssel távolabb áll/ Özvegy: Jó,jó,nem láttunk semmit! Isti: Sajnos! Menyasszony: /szégyenkezve/ De igazán .... Isti: /lehajtja a gallérját»összedörzsöli a tenyerét/ Eldöntöttük,hogy hideg van odakint. Még juliusban sincs igazi kánikulai éjszaka. Azt hiszem csak az enyedi aszútól éreztük itt a szobában olyan fülledtnek a levegőt.