Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 2129

Vőlegény

I Inas I Komorna : Vőlegény» Komornat Vőlegény* Komornál Inas* Vőlegény» 31 /kifelé indul/ Hát siessen. Hozza. Hadd dugjam bele a fejemet. Viszem méltóságos ur, kezét csókolom, /mikor a vőlegény hátat fordít', röhög, boldog, gúnyos grimaszt vág utána./ 13. jelenet Voltak, a komorna /sebesen jön a jobboldalon, nem veszi észre a vőlegényt, az inashoz/ Pfül Ennek a napnak is vége! Lefektettem a kisasszonyt! /már az ajtón tul, meghallja a komorna hangját, visszafordul, újra bejön a szinre, a szeme rátapad a lányra/ Igaz, Lici, hogy maga férjhez megy ehhez a Lajoshoz? /kacéraiv/ -tost ugy van méltóságos ur. Ha tisztességesen viseli magát. /Kis szünet után, mely alatt, mint egy éhes farkas, mohón gusztálja a lányt/ Ejnye....a menyasszonyom biztos sajnálni fogja... /hízelegve/ Én is ugy sajnálom a komteszt. Olyan nehéz lesz elszokni tőle. /aki borzasztó kinosan, féltékenyen figyelte a lányt is, a vőlegényt is, keservesen/ Hát persze méltóságos ur kérem. Le tetszik tudni méltóságos ur, ez mégis csak cselédsors. - Ha majd kertészné lesz belőle.•• /szórakozottan/ Hát persze... /tovább nézi a lányt, látszik szeretne kikezdeni vele valahogyan, de hát mégsem lehet a mátkája előtt. Végül is lemond az