Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 2129

Vőlegényt Inast Vőlegény: Inas: Vőlegény: Inas: Vőlegény: Inas: - 29 Gratulálok! /kis szünet/ Hát akkor mondja, van valami más szolgáléféle a kastélyban ? Van ! A moaéné.De az most beteg.Vizkéros. Meg van püffedve a lába ... Meg az öreg méltósága dadája .../ vőlegényre néz/ Augusztusban lesz nyolcvan éves. /türelmetlenül legyint/ Hát a faluban? A falban vannak ügyes menyecskék ? /lelkesei/ Be vannak ám! Vasárnap selyemkendősen,pirositósan,lakkcipősen csak ugy páváskodnak a templom előtt, /mint egy cdmkoetárshoz/ No menjen le,szólitson elő egyet.Szép arany fülbevalóra valót kapna tőlem. Fogja maga is. /megint pénzt ad az inasnak/ Kézit csókolom, /előbb elteszi a pénzt, aztán felel/ Be nem lehet ám,méltéságos ur! Betyár falu ez! A férfiak bicskával őrzik a fehérnépet .Bem mondom,még nappal,ha az ember nagyon utánajárna, valaiaék csürbe,valamék pa/dláson.Be ilyenkor ? /megcsóválja a fejét/ « Az egész falu alssik.Écoaka ? Felverni őket ? Rájuk gyújtani a tetőt ? Tüzet kiáttanának ! Tyü,de az oldalunkba nyomnák a kést ! /leül, keresztbeteszi és idegesen reszketteti a lábát/ A fenébe... Biz ugy.../sóhajt/ Haj, nem olyan idők járnak már, mint régen. Nagyon kinyilt a paraszt szeme. /gondolkozik/ Hanem véna itt az Alvégen egy asszony. Az olyanféle. Abbul él. Tele is firkáltál a háza falát az oskolás gyerekek