Martos Ferenc: Madame Dubois; Q 2116

30. Angéle* Toinatt . ,/rog akarja ölelni/ Tolnette

1 /elébe tartja a tényért/ Szabad kérnem? Angéle* /ne etvo nyul a zsbébe/ Tessék, Toinotte* így, /Kiönti a pénzt az asztalra, / Tizenhat frank és hatvan centimes. /Georges-hoz/ Parancsol ja. Georges* /csillogó szemmel/ Ks mind az enyém? Kisasszony... hogyan köszönjem meg? Tolnette* Ugy, hogy velünk jön Párizsba! Jean* /Jön. Zöld egyenruhában, postakürttel a derekán/ Párizs felé, beszállni! /Az utasok egymást lökdöevo sietnek a kocsiba./ Angéle* Szálljunk bo, Tolnette! Toinotte* Szálljunk bel...Velünk tart, Kiviére ur? Georges* /boldogan/ Akár a világ végéig! /felkapja a bőröndjét, keresztülgázol az utasokon. A bőrönduel Jól oldalba üti G&chét, aki felordít. Besegíti a kocsiba Angélát és Tolnette-et. Aztán hetykén ouaszól Jeannak/ Egy helyet nekem is! Teán* Csak négy frankos van, Georges* /kezébe nyom egy bankjegyet/ Fogja, Joan* öt frank...egy visszajár.., Georgts* /gőgösen/ Tartsa meg! /beugrik a kocsiba/ Jean elámulva meghajol. Azután felszáll a bakra, belefúj a kürtjébe és nagyot cserdít az ostorával. A koca iaz utasok és a kocsma háznépének kölcsönös kendőlobogtatása közben elindul. / /A zene a függöny uftn^ővábbhangzik. áthidalja a közt és - pianissimo - belenyúlik a következő kép kezdetébe./