Lakatos László: A nyakláncpör; Q 2107

8. valamikor igy fogják nevezni: AV.Lajos és Du barry százada . Dubarry

: Monsieur nagyon kegy es .. Bezzeg Versaillesben a századot már régen átkeresztelték AVI.Lajos és Marie Antoinette századára. /Félrevonja ohant/ Ne törődjön vele. Rohan

: Kivel? Duberry: uvele. Felfuvalkodott bécsi perszona. Amikor rég trónörökös no volt, három évig kellett harcolnom azért, hogy végre megszólítson az udvarnál. Lajosom kénytelen volt személyesen irni Bécsbe, a császárnénak. Rohan: Hozzám évek ota nem szol. Csak tudnám, hogy mit vétettem neki? Bécsben, igaz, akkor még kislány volt, a barátságával tüntetiett ki. Azután.. Arikor hozzánk jött, én voltam az első, aki francia földön fogadtam őt. Strassbourgban én eskettem őt. Csak tudnám, hogy miért haragszik rám? Dubarry

: Talán ezért...! aga volt az, aki hozzáadta őt AVI.Lajoshoz. /Halkan tovább beszélgetnek./ Artois

1 /négyszemközt van Cagliostrova1/ Ne erőlködjön kedves Caglios tro. Cagliostro: Fensé

bed fél a jövendőjétől/ Artois: Inkább a jövendőmondás tói. a jövendő bizonytalan, a jövendőmondás pedig drága. C

agliostro: De fenség... Artois: Próbálkozzék a biborossal, a szerelmes ember minden pénzt megad, hogy megtudja, mit hoz neki a holnap, fost