Lakatos László: A nyakláncpör; Q 2107

27. Királyné: AZ oreg Polignac herceggel. Hercegnő: a héten estélyen volt .tohan biborosnál. Királyné: Annál a majomnál. Ki ne ejtsd a nevét előttem. Szivem, ha szeretsz, soha többé egy szót a bíborosról. Hercegnő: Ennyire gyűlöli felséged? Királyné: Lenézem. Hitetlen majom. Nem volr.8 szabad beengedni egy templomba. Anyám már oécsben óvott tőle. Ott is hogy éltl l ise helyett vadászatokra járt. És aztán mennyi csúf pletykát terjesztett rólam. . .Egyszer valahol részegen azt mondta: hogy a szeretője vagyok. Hercegnő: szörnyű] De már ezerszer megbánta. És a bíboros tényleg . Királyné: Ki ne mondd] A legnagyobb szégyen, hogy ez az ember szerelmes belém. Hogyan merészel... H®rcegn6: Reszket azért, hogy felségedet csak egyszer is láthassa. Királyné'- Hát reszkessen] _s még se fog látni. Hangomat nem fogja hallani, a szemembe nem fog nézhetni, ÁZ az ember meghalt számomra. Ajtóállo® /középről jelent/ Verrcond abbé. /el/ Vermond abbé: /nagyon egyszerű derék öreg pap, a királyné gyóntatója. Középen jön. Kelőben brevár-ium és levél/ Felség! > /Mély meghajlás./ Királyné: Jó reggelt abbé. Jó re geit kedves gyóntatom. luaja kiről beszéltünk éppen? Rohan bíborosról-. Mondja meg kérem, de őszintén, mi a véleménye a biborosról. Abbé: Egyszerű abbé vagyok kérem, a herceg bibort visel...