Lakatos László: A nyakláncpör; Q 2107

15. Jeanne

1 Akkor is egyszerre vettünk leckét. Én a koldulásból, te meg abból, hogyan foszd ki kártyán a vendégeidet. D.I.

rotte* S lég.. .Különben ugy kell nekem. Mért vettem feleségül kalandornőt. ] ondd: mért? Jeanne : Mert kalandor va gy . D.l.rotte* Nem igaz! . n ezt nem birom. . .r.n ehazfc buta vagyok. , Én, ha kártyán csalok, egész testemben izzadok, ьп minden éjszaka azt álmodom, hogy oda vagyok láncolva a gályához. Jeanne

1 1 ondok én neked vaiamit szivem: te nagyon kényelmes vagy . D.I.Motte

1 . Hogy értsem ezt? Jeanre

: Elkölteni a pénzt, vörös bort inni, selyemágyban hálni, hatlovas hintóban kocsikázni, szórni az aranyat, ha van. - azt tuuod. je megszerezni a pénzt, ehez lusta va gy . .. D.1.

Motte* Csak buta. Jeanre

; Pástétommal tömni a bendodet, pezsgővel öblö

cetni a szájadat, azt igen. De a hozzavalct, azt szerezze meg a szegény asszonyka. í'örje a fejét a gyönge nő. Te ! Te! D.I.

Motte* Jeanne, könyörgök. .. Ke bánts. Vagy tehetek én arról, hogy becsületes emcernek születtem! je a nr. e • A ki kalandornőt vettél el. nát mért vettél el? Mért? D.I.i.otte

: Te azt jól tudod. me gmondani. Jeanne

1 Azért is ка^кэкйшс. те derék csendőr, mért vettél el? D.I.íotte* Mert szeretlek! /izmos karjával erősen magához szo-