Lakatos László: Kerekasztal; Q 2105

20 Ügyvéd: Mondjuk... őrnagy : Mi az, hogy: mondjuk... Hallja ember » Biro: Csendet kérek. Ügyvéd ur, a tárgyalást én vezetem, én kérdezek. Ügyvéd: Tudom. És kérem: tessék engem előre is r ndreutasi­tani, mert én mégis megkérdezem, hogy lehet az, hogy az őrnagy ur fajdkakasra ment - zuhogó esőben fajd­kakas m ! Es is érdekes - és nem gyürüre, de a fajd­kakas még él, a gyürü pedig meghalt... Itt volt egy pillanat a hallban, amikor б egyedül volt a gyűrűvel.. Őrnagy: ^em Igaz ! Porcig sem voltam egyedül, itt volt Pataki, azután, amikor ő elment, Jött András... /Grófhoz/ Igaz ? Gr üf : Szórói-szóra. Őrnagy; De különben Is... mit hivatkozok én tanukra. És ha száz évig is egyedül lettem volna a gyűrűvel... Én ixáb Jaákh Mihály magyar királyi honvédőrnagy vagyok. ügyvéd : Van szerencsém, pr.ilttbner Эг.11 ügyvéd. őrnagy: Én ott kínlódtam a Karsztokban, én a háború után, ami­kor egy pimasz szocialista képviselő megtámadta a had­sereget, fel akartam őt pofozni és mert nem engedték meg, inkább nyugdíjba mentem... Igen, nyugdíjba és nem léptem fel képviselőnek és nem ültem be trafikba és nem mentem el biztosítási ügynöknek és nem kér­tem a bankoktól és a kartelektől... Én civilben is icatona vagyok... Én élek abiól, amim van... Pohár

Next

/
Oldalképek
Tartalom