Lakatos László: Kerekasztal; Q 2105
11 urna gy : Ella : Örre-gyí El la : Ügyvéd ; Ella : Bíró: Ella : Bíró: Ella : Bíró; levettem a polcról Kipling "Dzsungel" könyvét. Л ? Hát azért találkoztunk éjszaka a hallban. Mert én lo kijöttem... Nem hagyott alüdni az a bestia, a fia jdkakas. Rágondoltam, kigrottaru az ágyból... Sstüc lett nekera a szoba. Ja, maga volt az ? Fölvertem álmából ? Bocsásson meg. Engem ? Engem rem lehet felverni álmomból. Nekem tudniillik nincs ólmom... Odahaza az Alkotmány-u Boában az aut ót üli: ö lések és a kávéházi zene mellett édesen alszom... Ugye, milyen édesen alszom, Emil ? /zavartan/Kérlek, fiam... De itt óbban a nagy csendben, itt a hegyen, ebben az éles levegőben, ne adj Isten, hogy itt álom jöjjön a szememre. Hiába, nem indikálok a természetre... Maga tud itt aludni, kegyelmes uram ? }n, asszonyom, már tizenöt éve nem tudok aludni. De hiszen ez borzasztó... Szegény kegyelmes ur,hogjc sajnálom magát. Ne tessék engem. Van ám eboon sok szép 1« ... Virrasztaml... Az ember hallja az ях erdő hangját... Messziről kutyák ugatnak... hajnalban kakasszó... Pinom kis szag Jön a harmatos rétekről... Télen rendesen hull a hó. Azután néha persze álmodok is. En t oe0jen meg, ha nem alszik... Hát ezt hogy csinálja} Kezembe veszek egy könyvet, leülök a zongorához, és álmodok. Shakespeare és Beethoven álmait álmodom.
