Lakatos László: A cégvezető; Q 2104

27. Horváth: Jucii Kamilla : Juol: Kamilla : Juci: Kamilla: Juoi: Kamillái Juci: Kamilla: Irán: Horváth: Irén: szik mindig lenni? Jól. L4>lgozunk. Muszáj kérem, a mai világ; ban. Д ás kára./ Tetszik látni, én is most iiferálok Kőszegi doktor úréknak és már viszem innen az uj munkát. /jobbról jön, sötét ruhát hord, do ez nem gyászruha./ /hozzásiet./ Kezeit озбкоЮт, nagyságos asszony. /Kezet csókol./ Jónapot, Juoi. /Szeretettel megsimogat j

a vállát./ Jsak hogy magának la eszébe jutottunk végre. Ne tessék azt mondani, kórom. Most is, ahogy bejöttem a szobába, csak ránéztem az Íróasztalra és mintha ott láttam volna ülni szegény igazgató urat. /Irén intésére ijedten elhallgat. Blfogódott 3zünet./ /megtörli szemit, aztán nyugodtan./ Ki fogom adni magának a konyharuhát, Juci. /Jobbra indul./ Igenis. /Kicsit habozik./ Meg tetszik látni, nekem lesz igazam. Láttam a ^sófit. Nagyon ügyes lány. Do nem feleségnek való, Ugy lesz, ahogy én mondtam. íeg fogja csalni. Törődjön mindenki a saját bajéval, Juci. Akinek pedJL£ nincs, az adjon érte hálát as Istennek,..Na, jöjjön. /Jucival jobbra el./ /kávézik./ /konyakot akar inni, fölemeli a poharat, eszébe Jut, hogy előbb lecsöpögtette a kávét, egyik kezét ijedten a pohár alá tartja./ /mosolyog/ Konyak ne i hagy foltot.