Harsányi Zsolt: Grófkisasszony; Q 2071

At & P t А вsin G г.© ley András tanyai házának udvarét ábrázolja. F-z a ház még kúriának is sllg nvevezhető, их féle éppen csak hogy ellakhat benne. légi imz wir mg yon, zsindelyfedele korliadozik, tornácfa&k fao Ida lait megkoptatta az Idő. 1» a tornácos homlokzat foglalja ©l az egész fenéket. Jobb oldalt szerény, roskatag melléképületben van a szűkös istálló, S hozzáépítve a fás fészer, AZ istállón tul a fenék felé drótkerítés mögött baromfiudvar látszik, A ház előtt keskeny virágágy Fűződik, amely középen helyet hagy a járásnak. A sarokban galambdúc, amely elég népes. Kutyaól is van, láncra kötött hatalmas házőrző komondor lakik benne. Nyári délelőtt van, erős napsütés. A virágágy csupa szin. A ház mögött álló fák lombjain állandó madárosiosergés. Mikor a függöny felmegy, Oazsi öregbér©

в van a szinen» A kutyáéi mellett fatönkön üldögél és agy buzgalommal kalapál: most igazítja a xókacspdát. Közben a kutyához beszél. Gazsi: <A> kk озг osztán mondom neki: "iiallodl János, n© ökoskoggyál, mer éngom se a gólya kötött," Aszongya ü erre, iiogy fogjam bé a pofámat, mer M nem, hát akkor U kétszer pofonvág, megfogja a gigámat, osztán egy álló félóráig ráz, amig a lelket ki nem rázta belüliem, "üfey, - mondom neki erre, - "hét én vájjon addig mit csinálok ?" Eire U már nem mondott semmit, csak pofonvágott. Hinnye az apád erre meg amarra, akkor mán felkaptam a széket magam is. János nagyot nyikkant, elterült a fődön« GyUtt, a vér a kobakjábul, de csúnyán. Visszaült, oszt ittunk tovább, igen Jó kenyeres pajtásom vót nekem az a János, Isten nyugosztalja, még az egri hatvanasoknál is együtt ettük