Hunyady Sándor: Erdélyi kastéy; Q 2055

9. 4. jelenet Voltak, idősb Berzétey és Tóni. /a két öreg mágnás a ház felől jön. Olyan szinerek, hogy több, mintha kosztümöket viselnének. Idősebb Berzétey gróf tul van már a hatvanon. Kgéapzen ezüstfehér. Sasorra alatt fölfelé sodort fehér bajusz, /""éhai Fejérváry báró maszkját ajánlanám/ Sovány,izmos, még mindig marcona jelenség. Tobzódik a falusi kényelemben. A fején olyan széles karimája szalmakalap, amilyet a kubai ült et vény esek hordanak.- Tóni báoei, hetven esztendős, tekintélyes vén trotli. Horgászáshoz van öltözve, hosszú horgászé bot a kezében, a fején egészen apró, gombakalap. Fehér váezonkabát, piros mellény, kniokerbocker, skót harisnya és szandál, őrültnek néznékjha egy városi uooán meirne igy végigmenni. Bejönnek, köszönnek, otthoniasan letelepednek az asztalhoz/ /Idősebb Berzétey teát tölt magának./ Erzsébet: /Tónihoz, aki nem ny$l az ételhez/ Tóni báosi^ mit akar? Csináljam me g a kávéját ? Tóni: Köszönöm. Már izél

4 em fönt a szobámban. Nem tudok egy nap kétszer izélni. /Az inashoz, afcL már régen vissza Jött az ura szi var tár oá jávai és a reggelinél segédkezett/ Rakjon nekem ebbe az izébe izéket. /Egy kis bádogskatulyát ad át Jakabnak/ Jakab: Igenis, kezít os Skolom, Id.Berzétey: Mondja csak Jakab, gordolatolvasó maga ? Honnan tudja maga, ebből az "izé'-bői, hogy mit akar a kegyelmes ur ?