Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

37. Andrée: Pinto: Andrée: Pinto: Andr ée : Pinto: néz az ablakon. Jár-kel a szobában. Csíp még egyet a gyümölcsből. Fütyül a nőre./ /tovább kotyog a levegőnek/ ...Hiába, nem tudok büszke lenni...Tegnap éjjel is, amikor bejött a grillbe, csak rámnézett, már rohantam, vettem a kepém...Mert ugy tetszik nekem a haja, meg a foga; mutassa! Meg a hidegsége. Sajnos, az ilyen hideg kutyákat szeretem, akik ugy elbánnak az emberrel...Idehallgat?... /пега felel. Abszolúte nem törődik vele. Az inas a reggelivel a postát is behozta és a csomagot letette az Íróasztalra. A fiu egymásután fölvesz két-három levelet, szórakozottan beléjük pillant, aztán a földreszórja valamennyit./ Igazán egy csöppet sem tetszem? Semmim sem? /Föltüri a karján a köntös bő ujját/ Nézzen ide, milyen a karom? Egy szobrász azt mondtairá, hogy festői. Mutasse még egyszer a fogát! /föláll, fütyürészve bemegy a hálóba,/ /elkezd hangosan beszélni, szinte kiabálni a nyitott ajtó felé/ Én nem félek a plein-airtől. Odavihet az ablakhoz, ott is megnézhet. Huszonkét éve s vagyok, Mindenki azt mondja, hogy a jó race miatt olyan kicsi a lábam. Mert az én mamám bárónő volt. Én is kastélyban születtem.. .Даllgatődzik/...Maga ide sem figyel. Hagyjon beszélni. Nem tudok beszélni, ha nem figyelnek. Maga meg tud ölni egy nőt, egyszerűen csal azzal, hogy nem szól hozzá.. .Tud ja, milyen rémes az, amiki nem felelnek az embernek?!.,, /fütyürészve jön vissza, hozza a borotválókészüléket, kis tálban vizet, tükröt, satöbbi. Szó nélkül letelepedik az