Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

- 24 ­Pinto: % в,Bens on: Pinto: Mrs .Benson: Pinto: Mrs.Benson: Pinto: Mrs.Benson: Pinto: Mrs.Benson: Pinto: Mrs.Benson: Pinto: mégis rajta kellett lennie a társasági forma halkltó fék­jének. Most már szinte sima, bár fájdalmas, ahogyan mondja/ Milyen könnyű magának elmenni tőlem ! Ejnye, hiszen maga kUldött. Én maradhatok, hogyha akarja, /már gyöngéden/ Nem, Csak menjen. Nem akarom, hogy ilyennek lásson. /megcsókolja, hízelegve/ Most is észrevett valamit a sze­memben ? /alázatosan/ Nem tudora, drágám. Nem mertem a szemébe nézni, /mosolyog, a fejét csóválja, mint egy zsémbes, szeszélyes gyerekhez/ Laura ! Laura ! /Újra megcsókolja/ Amit értem tett... egész életemmel köszönöm. Aludjon. A viszontlátásraI /Kie gyenesedik, megindul az ajtó felé/ /amikor a flu már majdnem a küszöhhöz ért/ Drágám I /megfordul/ Parancsol ? /majdnem szégyenkezve/ Csak arra akarom kérni... ha majd értékesíti ezt a gyöngyöt... legyen diszkrét... vigyázzon, /meglepetten/ Természetesen, De miért mondja ezt ilyen furcsán V Az uram már Parisban van, Ö jön értem, hogy hazautazzunk. Er oszakós ember. Kérdőrevonhetná. /fanyarul/ A végén még kellemetlenségem lesz belőle. Attól ne féljen. Azt én nem fogom engedni. De azért csak vigyázzon ! Nagyon vigyázzon I /forrón/ Vigyázni fogok. Agyő I /Csókot kezd inteni. A nő elfáradva és összetörve visszaborul a párnára. Erre a fiu számára is fölöslegessé válik a póz, tehát rögtön leveszi az ujját a szájájpél. Valami olyan kifejezés jelenik meg az

Next

/
Oldalképek
Tartalom