Hunyady Sándor: Kártyázó asszonyok; Q 2050

7 • Vezér: Röné: Vezér: Török: Jenő: Török: Jenő: /Az inas bejön, a tálcán névjegyet visz oda a vezérnek./ /negnézi a névjegyet, csaknem mohén/ Vezesse bel /Inas el./ /savanyu kíváncsisággal/ Xemerüsöra?! /felemeli a névjegyet/ Ez?l /Kajánul./ igen! - „lindahármunknak régi jóismerősel 4.jelenet. Voltak, Dr.Török, /belép, előbb megriad, mint ahogy tőle is kellemetlenül megriad Röné és Jenő. Aztán legyőzi zavarát, tartózkodóan meghajlik a háziasszony előtt, majd némán kezet fog a vezérrel. Innen nyugodtan visszamegy a szoba közepére Jenőhöz és rettenetesen pofonüti,/ /mozdulatlanul áll a hatalmas csattanás után, mintha nem ls vele történt volna a dolog, majd ugy szólal meg, olyan fölém} el ós haragos méltósággal, mint mikor egy fejedelem kéri számon valamilyen alattvalójának illetlen viselkedését/ Mi volt ez? /pofon üti/ íikar mógegyet? /hátrál, körülnéz, látja, hogy senki nem mozdul. A vezér szinte kéjelegve figyel, Röné szemérmesen lesüti a szemét, az az alak pedig ott áll előtte, felemelt kézzel, Most sem próbál védekezni, vagy pláne visszaütni, %ósz testébon remegni kezd ós felsikolt mint egy nő./ Segítség| Segítség! Röné! /Miután még mindig nem mozdul senki, sőt ő maga sem, erőt vesz az idegein és az előbbi sértett méltóság hangján./ Köszönöm! Nom keli 3egitség! - Elintézem ezt az embert ón magam! /Az öklével megfenyegeti