Hunyady Sándor: Kártyázó asszonyok; Q 2050

22. grundon ismert meg. Azt hitte a fiatal fejével, hogy egy barnára eült, poroellánnadrrgos féliFten vagyok. Már most magyarázzam meg neki, hogy esek egy középkernsetü, peches magánmérnök ura ?! Taszítsam bele a borjupörköltszagú szegénységbe ? Nem tudom megtenni, kérem. Nem engedi az önérzetem ! - higdosom előle a bajaimat. Vezér: Miért ? Olyan pazarló asszony a felesége ? Török: Dehogy kérem. A perverzitásig fukar. Térdreesik egy nengő előtt. Nem is értem, miből olyan csinos, olyan elegáns,hiszen an^yi pénz pem kell neki, mint egy kanárinak. - Hogy egészen ő szinte legyek, ma éjjel főleg miatta kártyáztam, ''zere^tein volna elvinni Brioniba. Vagy akárhova. Csak menekülni innen I /opodálkozik/ Menekülni ? Igen, kérem. Ez is hozzátartozik az ügyhöz. Tudniillik a közvélemény már régen elválasztott bennünket. Hogy érti ezt ? ügy k^rem, hogy a világ tudja, amit a feleségem még nem tud. Hogy nekem nincs módom, talán jogom sincs, kisajátítani magamnak egy ilyen finom asszonyt. És a Jébar'tok előre leszámítolják az összeomlásomat ! - Bz elől szeretnék menekülni ! Срок pár hétre I Csak egy kis levegőt ! Mert a sok u^dok fe segés még csakugyan elrontja az életünket! ügy állok, kérem, hogy néha már alig merem pzeretni a feleségemet. Bújok előle. Elhanyagolom ! Talán már rám is unt miatta ! Pedig alapjában véve, azt hiszem, összeillünk /А fejéhez kap, elkeseredve/ Mit osin'ljak ? Hazudjam vagy bevalljam neki, and ma éjjel történt velem ?! Vezér: /agy kis éllel/ • ersze I - Gyerekük nincsen ! Vezér: Törők Kovács: Vezér: Török: