Bródy Sándor-Emőd Tamás: Az asszony komédiája; Q 2039

Ib

. S

zín

: öai, történelem előtti, elvadult táj. S« 1 háttérben éles, égbe rajzolódó vonalú domb. A donrb közvetlenül s bal elo-szinre ereszkedik. Ez az oldala meredek, gödörbeszakadt, nyers f elli le tQ réteg. Tetején egy fa derékbetört és kiégeti csonkja. Üszkös gslijai szárazon, szeszélyesen nyúlnak ki a törpe, torz törzsből. Kern paradicsom. Pusztaság, amin még sem 1 nyoma az ember berendezkedésének. Mindent sürU fü borit. Hajnal. A nap még nem Jött ki, de a háttér éles horizontjából már szabályosan iveinek szét az első sugarak. Elél, a domb tövében, néhány primititr-köszerszám. Kgybehordott cövek éa galiyrakás. Egy-két kerek, hatalmas kavics. Jobb előtérben egy szarvas teste fekszik. Döglőtten nyúlik el. Feje - a nézőtérrel számbefordulva, - kis fölőpuora van támasztva. Szeme nyitott, nyelve kilóg, agancsai égnek állnak. /'Kasírozott fej, a test elmaazkirozva./ x fev

a a domb felső peremén, szembefordulva, 111. Derekán át, - takarva a lágyékot,- nyers, fehér vadbőr. Egész teste egyébként a Heléna-trikó

ban. Meztelen lábait lolőgatja a domb-fal szakadókába. Felsőteste belerajzolódik a héttér foltatlan, nyilt egébe. Haja oroszlánazinU, aü-