Bródy Sándor-Emőd Tamás: Az asszony komédiája; Q 2039

19. Piroska: /egyre jobban lovalja az ötlet./ Tudod mit? Én komolyan eljátszom.- /Feláll./ Akarod? György: /egész tosopan./ "inca akaratara... Piroska: Dehogy uincsí Minden férfi azt akarja. Te is. Azt, arai egyforma bennünk. degmutas! ara- - Várj. Nézz ide. Folytáé uk szép Helénát. La ójsztka. eljátszom neked az asszony komédiáját. György: Nincs kouióaia.. Piroska: Hallgass. blj nyugodtan. - helyiket Játszam? Esztert? Kleooatrát ? Pompadour!? - Idenézz. Én vagyok a színésznő, te vagy a közönség. /Pózba lép./ Bemutatón) neked a szereplöketi Ezek a azorplok Játszanak minden komédiát a világon.. 1 /Az itt következő szövegrészek és ta Játékok körülbelül minden hátralevő képben ülőjönnek és más-más variánsban megismétlődnek. Tehát ugy beszédben, mint gesztusban különös gonddal kell kidolgozni, hogy később már első intráűára megismerjék a hangot és a mozdulatot.- A nő kiáll a középre. Lefejti fél-karjájjól a bundát. Kinyújtja a meztelen fél-kart a bunda alól./ Nézd. i.z itt a karom. Ilyen karja nincs senkinek. Olyan mint a mécsvirágí éjjol szétnyílik és világit, /A kar játszik./ Ha nos mozdítom élettelen, tígy megdermed, uilnt a kigyó a hidegben, ke ha tüzet érez, tekergőzni kezd.. /A szín fokonklnt aötédenl kezd minden tagnál. A nő most