Bródy Sándor-Emőd Tamás: Az asszony komédiája; Q 2039

16. Katona, do nagyon gálánt. A keze keskeny, a nyaka olyan sint egy fiatal bikáé; kék szeme ven, de ugy néz vele, hí int egy haramia,, György: /kínzóttan./ á herceg? Piroska* Herceg. (työr^* Bézd Piroska, én már nyugodt vagyok egészen. Tudom, hogy szóval ugyao lehet kibeszélni. Akarod, ugy lesz. Köszönöm, hogy jó voltéi hozzám. Piroska! /enyhiiltan./ Ka, csakhogy. György

1 %

s köazönöis, hogy figyelmeztettél. Ha újra kellene kezdeni, megint csak ezt valasztanám: hogy általad pusztuljak el.- Tudatlan voltál: tanítottalak. Szurtos voltul! öltöztettelek. Kkazer kellett: kaptál. Kártyáztam, görcs áll*- a kezembe, de hoztam ékszert. Hoztam neked sikert, társaságot, hírnevet, művészetet. A testedet is apoltam. Parisból kaptái krímiét. Mindent kaptál. Igaz: én rámentem. Baj van a szivemnel. Tudom hol, pontosani itt, bal pitvarban, a mitrálbillentyü körül. - Rendben van, nem bánom. /Határozottan./ De azt megmondom, én innen nem megyek el. Ln itt maradok. /Liheg./ Piroska! Mit fckarsz. .11 György: Be félj, sem-it. Tulajdonkép ágyba kellene feküdnöm és hivat rom a papot. Piroska! Hát akkor..? György: Serm i. Kern birok elmenni.