Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286

"Ч - ?5 B0G\H1): £s az asszonyok bly gyanakvók. PRÉCCRBIN : Haladni kell a to ural gróf ur. Modern féijnek modern kifogásra van szüksége« РОШПДС: /nevet/ 'J&àmkçbr, пек каре kapóra jött a repülőöport. egyenesen nekem találták ki. PRÉGOHBIH: Szóval gróf ur nem haragszik? PREGOÜBIIi: Mondhatnám, hogy P0LIŒUG: Szóval Blériot nejn élt hiába. /Kezet ad Préoorbinnek és ï Bocardnak./ 'snœwreïssaisasMâ BOG ARD: Ugy van. És egyed selhetővé szegémr / il a technika csodálatos fejlődése teszi elviférjek életét. POLIGNAG: De uram. Párisi vagyok ésnálam egy jó ötlet mindig nyer. /Újra kezet ad áú PrécoJbinnék/ Le^on nyugodt uram, ön lefegyverzett enge». PRÉCCRBIN: Szóval folytathatom? POLIGNAG: Nyugodtan uram. iPlok boldogan szolgáin tára. BOG ÍRD: És nincs ellene ki fogása, ha olykor én is elkísérem az én Préoorbin barátomat/éle rész légi kirándulásain? POLIGNAG: Csal: bátran nafmm. legyen szerencsém, isentől gyakrabban. Aézfogás./ BOGARD: Gróf ur, szívből mg vagyok hatva...Be a megértés, ez a szeretetreméltó ság. POLIGNAG: Szót sem érdemel pu iaiçu Az ügy el van intézve a lovagiasság és a légiésség/szabályai szerint. /Précorbinhez/ Uram, nagyon örüliik, hogy ilyen re id kívül ötletes emberrel raegösraerkedhettem. PRÉCORBIN: Ön nagyon kedves. Szabadna még egy kéréssel terhelnem. Nagyon lekötelezne, ha egekét szót váltana a hölgyekkel, már tetszik tudni, a valószínűség kedvéért. POLIGNAG: Boldogan uraim. PRÉGORBIN: /az ajtóhoz megy, kinyitja/ Szabad kémem hölgyeim, Polignao gróf ur szeretne lebucsuzni önöktől. RAYMONDE: /jön Gilberte-tel/ Hogyan gróf ur, ön már megy? POLIQNAC: Fájdalom muszáj asszonyom. Minden percem ki van számítva.