Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286

- 18 GILBERTE: Micsoda! BOGARD: Gyönyörű látvány volt. Gsodás élmény. Azóta som tudom elfelejteni PRÉ

С

ORBIN: Kérlek, ami azt illeti...Egyik felszállás olyan, mint a másik. Ezért igazán nem érdemes fáradnod. BOCAHD: Nem, nem! Most magammal viszara a kodakomat is, és felvételt csinálok a felszállásról. RAYMONDS: /férjéhez

/ Megyek és csomagolok .jWj'j BOG ARD: /feleségéhez/ Nem volnál szives, te is csomagolni nekem? «•машмнмяаонмммит GILBERTS: HippcLyte, Hippolyte! Te igazán Pár isba akarsz menni? BOGARD: De kérlek szépen...én...igazán... GILBERTS: Jó. En már nem szólok semmit. Csak figyelmeztetlek: ez egyszer rá fogsz fizetni! Csúnyán rá fogsz fizetni! /Е1/ 14. Jelenet. аййойвйгшБ:" PRÉGOHBIH: Szégyeld magad ! Hát igy alkudtunk? BOCARD: Nem értelek. Iliért bánt téged az, hogy elkisérlek? PRÉGOHBIH: Mert. Ha meg akarod csalni a feleségedet - bánom is én. De ne az én hátamon, érted? Végre is a feleséged a feleségem legjobb barátnője. BOGARD: Az nem számit. A cél szentesi ti az eszközt. Te, ha tudnád, hogy ráéhez

ten én már arra a jó Párisra! PRÉC

ORBIN: Szégyeld magad. Disznó BOCARD: Én? PRuCORBIIi : Igenis, hogy te. Hazád ón disznó vagy. BOGARD: Kikérem magamnak. Mert igaz, hogy hazudtam a feleségemnek, de csak félig. Ezúttal ugyanis tényleg ki fogok menni a repülőtérre és lefényképezlek, amikor felszállsz a Zebrán. PRÉCORB Hí : Mi jut eszedbe! BOCAHD: De, de. Muszáj már Gilberte miatt is. Hiszen hallottad, hogy nem hisz nekem. Nos hát ezúttal le fogom szerelni a féltékenységét.A fénykép, amit te rólad csinálok a repülőtéren, lesz az én alibim. /