Hennequin, Maurice – Coolus, Romain: Szerelem, ha megfogsz bennünket; Fordította: Komor Gyula; Q 1248

- 18 V H с«Ц4 ^^ ^ «jAxfadtiat választ

fî, atoA^iAaőézi is nyultaai aszal, hogy egy sappel előbb érkeztem ide, mint Etienne, menekül az ember vidékre, elrejtőzik Vendomois mélyébe és felkiált! Végre! itt legalább МИИИ. békés maradhatok; Itt aegr

aa a nyugalmam, /Megfordult és észreveszi Liroiat; aki t verandán Françoisafc

al tárgyal,/ oh ás ninos meg! • • • DEHISEi Mosoda, fessék? JUblá: h'éau wS«k, kérlek, r:á.r egy hérapia ostromol az az ur,' akit nem is ismerek; aki folyton a sarkoraban^®fc% .aki folyton a nyomomban van; aH követ; Üldöz, gyilkol as ő szerelmes nyilatkozataival, Bimenekttlök löO kálómét ovsy

ire Mristéi; hogy szabaduljak tőle és most megérthet ed; amit az előbb mondtam; tessék, itt van, 11, 'el

eret, Előbbi ás;' François; utébb Linola, WßJ&a* /jön a fenéken; Liroia követi, duliához/t nagyságos aszszony; ez az ur kérdezteti; hogy « » , JULIA: lel van François, elmehet, /François el/ Tehát ön az? » 112: / a küszöbön/ «fcbfetef**«^» LuJULIA s láz aztán /bátorság, •u^W Г bIHi! Mondja Мм

^

дяри Kövefckezetoaság, JulIAí az, amit öli ebben a pillanatban tesz; az • • « JJ.Ki ЛЛ4*fi^otráni-, .Do Щ44Н osa к öntől függ;' hogy a botrány "m: erültess ák. JULIA: Idáig mert követni! LIE: lágyon köszönöm; hogy nem keresett még távolabbra eső menedéket, JULIA: (H oBaláeűm körébe! Lllu Som ragsöikodtam volna hozzá* 7 JULIA: l^His^-^ffl^ Annál ie inkább; mert tisztába jöjjünk a hely." с ti a!, azért jött ide, hegy г&у

до

^!»

^ LIB: /kertelve/ Édes Istenem, • • , JUlI^i Meglesz^kórsEű, fis biztos item róla; hogy véglegesen ©UjJfc. táss'ik as Ügyet, Sógornőm jelenléte egyáltalán nem sseniros engem; /VVLUifti Щ «cA-^f ellenkezőleg* fermé ezetéaea nom mutatom be önt, mart HiS&q^lj&ncB szorœicsémài.ernernl, /birois odanyújtja névjegyét/ Fölösleges, nem