Bernauer, Rudolf – Österreicher, Rudolf: Kontó X; Q 1246

Y - 39 DOKTOR: J<5, Ulli, hát bevallóra. lisarelomból. Mert oly volóozinütlonül взеrottom, hogy nom tudtam as oosoraro hallgntnWJfeerozer mondtam magamban: '-alükoíoa Ulli da ^ chill

er Siegfried« .^őrültség. Addig,

am

jg meg nem tuátoa, hogy állnak vagyonilag. Lát ja^aat volt as olaő ér sésoa...bevallom örültem, hogy^aoet^öf ш ogy kio I IIIIM'II il R 11

1 . HUI"/ I MII mőgoo Oly lohotetlon. Hogy ellenkezőleg, • • • • mogmonthotoüi.• .hogy örülni fog noken. • .alig vártam, ULLI: DOKTOR: ULLI: DOKTOR: ULLI: DOKTOR: ULLI: DOKTOR: ULLI: DOKTOR: ULLI: DOKTOR: ULLI: DOKTO.U: hogy JLfiX hogy elmoiûûhaaaan magának. (,, ía aztán mégso tudta megmondani. Нош, nem tudtam. Neia tehettem. Hissen a másik veszélybe karültöm volna, ha megmondom. Veszélybe? Igen, az eleó pillanatban boldog lettem volna, óo aztán...egy napon ismerem mv.j^i, • .elkezdtem volna kételkedni mindenben... hogy talán csak kényszer volt, hogy talán más körülmények közt nem is lett volna a«.»feleségem.•• Inkább hallgatott és fizetett negállá.

о nélküli Igen Ulli, ősért. Mert ugy lett volna szép, ha függetlenül, gondok nélkül,minden raolléjgcndolat nélkül mondott volna igent. a én nk olyan 4

Щй

фж

т nemet mondtcua. - —-*a ; De Ulli...Ulli! Hem, ne ecéplteo, amit tottem, nem lohet cose jóvátenni, kért ooha? Hát egészen meg akar alázni? Hát elhiszi, hogy ezután ogy fillért is elfogadunk egy idegen embertől?.•• Hát idegermok kell maradnunk? Igen doktor, idegennek. Kell. Kérőm, ne ismételje, omit tegnap mondott, mert még van bonnem egy kis büszkeség, ja nom lehetők a felesége. Most már nem lehetek. Lehetotlen... Mert nem szeret!