Le Sage: Turcaret; Q 1219

-MTurcaret* Frontin: « Turcaret: Frontin: Turcaret: Frontin: Turcaret: Frontin: Turca re t : Frontin: De uram, csak nem akarja nagydobra veretni, hogy intőt ajándakozgat egy özvegyasszonynak? Bizzon meg ezzel egy megbízható, de kivülálió személyt. Én i:ie

L jól ismerem a hintó kereskedőket. Majd ha ön is jónak látja, elintézem ezt a dolgot. Rendben van. fíádbizom ma^im. Itt van 60 tal1ér fogxlálónak. Ami Egyébként gyönyörű paripákat tulok szerezni a fogathoz. Az unokaöcsém lócsiszár Rretagne-ban. Jó drágán adja a paripákat, nem? Nem uram. Annyit kér, amen yit a becsülete diktál. Van is becsülete egy loc iszárnak! Csakúgy mint jomagamnak! Az más. Ak cr kérlek, beszéld meg vele a dolgot. 9 Erről jut eszembe : még egy apróbb mulasztásra kell figyelmeztetnem gazdámat. Menj a csudába az apróbb mulasztásaiddal. A v?_én még koldusbotra jutok miattuk. Kérlek, mon; reg nevemben a bárónőnek, bog; sürgős ügyben el k. liett sietnem. De el ne áruld neki, hogy erről beszélgettünk! 12. jelenet. /Lisett , Frontin / Frontin: Egész jól kezdődik. Lisette: A bárónőnfefe jól. De nekünk? Frontin: Már 60 tallérunk van. Ne ijedj meg, Turcaret ne, veszi majd észre: behoz.om a fogat árán. Nesze. Ez az alapja közös vagyonúnknak. Lisette: Surgősien építkezzél erre az alapra, mert már fogytán a türelmem. Frontin: Ugyan miért? Lisette: Hát örökké szobalány leg., ek? Frontin: Máris meguntad? Ilyen nagyravágyó lettél? Lisette: Bizony fiam. Ugy látszik megmérgezett en

r ek a háznak a márkik, lovagok^ jönnek-mennek itt, fogatok, porcéliánok, brillisnsok hullanak az égből. Most már én is nagyobb té-