Le Sage: Turcaret; Q 1219

-3­Marine: Hála az Égnek, csakhogy észhez tért úrnőm! Tartson ki hűségesen Turcaret ur mellett: Vagy elveeszi önt, vagy ön veszi el tőle a legutolsó garasát is. Gazdálkodjon okosan a tőzsér pénzével: divatos ruhák, elegáns fogat, fényes szalon és: ön lesz a hölgy­koszorú disze. S bármit mondanak majd a fecsegők és rágalmazók, társaság észrevétlenül megtanulja önt a legtiszteletreméltóbb hölgyek közé sorolni. Bárónő: Végleg döntöttem. A lovag sorsa többé nem érdekel. Ezentúl nem segítek rajta, ha szüksége van rám. Bárónő: Itt jön az inasa. Fogadja ridegen. Kezdje meg most rögtön terve végrehajtását. Bárónő: Bizd csak rám. 2. jelenet. / Voltak, Frcttin / Frontin: Köszömtöm e ház úrnőjét gazdám nevében és hadd köszöntsem a magam nevében is. Bárómő! Jóna pot, Frontin. Frontin: Megengedi Marine kisasszony, hogy üdvöáljem? Marine: /dühösen/. Viszontlátásra. Frontin: : levelet nyújt át a bércnőnek/ E levélkében a lovag bizonyos ka­landróls számol be mely... /avartan köhécsel/ Marine: /halkan/ Ne vegye át... Bárónő: /átveszi/ Ez még semmire sem kötelez. Lássuk, mit ir a lovag. Marine: /halkan/ Mi közünk hozzá? Bárónő: /olvas/ " Az imént egy grófnő elküldte nekem az arcképét. íme, továbbküldöm önnek, azaz feláldozom önért. De ne is méltassa figyelemre ezt az áldozatot drágám. Az ön bájai teljesen rabul ejtettek és képtelen vagyok akár gondolatban is hűtlenséget elkö­vetni*. Bocsásson meg ó imádott hölgy amiért nem irok többet. Halálo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom