A zene szerepe az operettben; Q 790
A reális és fantasztikus elem egymásmellé helyezése egyáltalán nincs összefüggésben az operett meséjével, hanem inkább a zeneszerzőnek abból a kivánságából ered, hogy diszes balettszámokkal tegye változatossá a cselekményt. Azonban érthetetlen, hogy a szinház miért hagyta ki a társadalmi jeleneteket, a Jár-nap esti leánykórust és a molnár tréfás strófáit. Kifogásoljuk a malomnál lejátszódó balett-epiződot is, amely stilusában távol áll ettől a teljes mértékben realista előadástól: Marfutka, a falusi lány "spiccelése" és különösen klasszikus balettje lenete Nyikolkával /akin, mellesleg, bocskor van/, nemcsak e fiatal pár társadalmi képének mond ellent, hanem az egész operett reális-életbeli jellegének. Semmi sem indokolja a 3« felvonásban "A kis hattyú tánca" zenéjének felcserélését Jurij dalának^ zenekari ismétlésével, A dal, amelyet a szinház kezdeményezésére "zenei szünetként" ismétel a zenekar, kissé tolakodóan hat, amig "A megriadt lány"-ban a régi orosz élet zsáner-kápei uralkodtak, Miljutyin "Nyugtalan boldogság" c, operettje /Magyarországon "Szibériai rapszpdia" cimen játssnák* /Sz-erk,/ mai mesét tár elénk a háboruutáni szovjet ember életéből, A mese alapja; a "_,ibériai rapszódia" c, ismert film témája /Tyipot, Pomecsikov és Rozskov szövege/. Az operett librettója a szovjet művész és a nép kapcsolatának, a szovjet ifjúság erkölcsi képének fontos kérdésével foglalkozik, Maga a téma széles zenei jellemzést, a hősök érzéseinek és átéléseinek igazsághoz hü tükrözését kivánta a zeneszerzőtől. Az operett zenéje .azonban egészbenvéve nem felel meg ennek a nagyszerű szándéknak, A zeneszerzőnek nem sikerült helyesen ábrázolni a mai emberek, a szovjet ifjúság képviselőinek jellemét, megeleveníteni a Pir jev-filmből számos néző által jól ismert alakokat, A néző első felvonásbeli áriájából ismeri meg Balasevet, a főhőst. Az ária intonációja/"így álmodtam"/ melodrámai, szentimentális árnyalatú, semmiképen sem felel meg a harctérről éppen hogy visszatért szovjet katona érzéseinek. Az "És az életem most üres" szövegre irt ária sóhajtozó intonációja Androj vezérmotivumának alapja, Balasev szólamában nincs több olyan zenei epizód, amely közvetlenül a jellemzésére vonatkozna: a dalok, amelyeket a fogadóban énekel, csupám "betoldott" hangverseny-számok, A zene nem fejezi ki Andrejnek Natasa iránti mély érzéseit sem, Andrej és Natasa keringő-kettősét, amelyen a "szal orrékesség" vonásai érezhetők, nem füti mély lirai érzés 0 Azt sem mondhatjuk, hogy az operett többi szereplőinek zenei jellemzése világos vagy egyéni, A "Nyugtalan boldogság" igaz szinben szerepelteti a két volt frontharcost: Nasztyenka Guszenkovát /Magyarországon a nevek /Natasa-Nasztyenka/ összekeverését elkerülendő, Guszenkova nevét lányára változtatták, /Szerk*/ a fogadó felszolgálónőjét és Jakov Burmák gépkocsivezetőt, Burmák látszólagos bárdolatlansága nemes érzéseket takar volt ezredtársa iránt. Azonban Burmák "A gépkocsivezető" c. strófái és Nasztyenkával való kettőse csupán megszokott kómikusi énekszámok, amelyek
