A zene szerepe az operettben; Q 790
- 12 « Az- operettmüfaj vé delmében e Irta: ílyesztov, A szovjet nép szereti ás értékeli az operettet, ezt a vi dám zenés műfajt. Kétségtelenül e műfaj terén vannak nálunk elért e redmányek, Emlékezhetünk akár a "Havasi kürt"-re Miljutyintól, vagy a "Szabad szél"-re Dunajevszkitől, A szovjet operettben uj, eszmeileg jelent ős_ t émák jel ent_ek meg a nép egyszerű embereinek eleven, lenyűgöző alakjai, az opéi^ttl3én~lij~t^egd'aTok, gyönyörű népi"korusok és táncok d allamai csendültek fel f Azonban a szovjet operettbe n m ég nagyon kevés az igazi alkotó siker . Azok az uj operettek, melyek 195o-1952-es évadban jelentek meg, nemcsak hogy nem fejlesztették tovább a "Szabad szél" és a "Havasi kürt" sikereit, hanem, sajnos, elterelték a figyelmet a műfaj alapvető döijtő problémájáról. Az operettszínházak a repertoár megválasztásában nem elég következetesek, gyakran iparsserü gyártmányokhoz fordulnak, melyeknek ugy a szövegük, mint a zenéjük nem elég érdekes, A régi zenei és szinpadi sablonok, a szokásos "bécsies" burzsoá operettek sémái, egész mostanáig zavarják a szovjet operettek fejlődését, sőt még a legsikerültebb operetteinkben is a régi álcázásával találkozunk, szabványosított szituációkkal. Kálmán és más külföldi zeneszerzők könnyüfajsulyu fogásait használják fel, melyeket a bécsi operettekből vettek át. Ezeknek a sablonoknak erejük még Igen nagy, mind az operettek szövegeiben, mind a zenéjükben: a régi, halott, mint rákfene, zavarja az uj kifejlődését, A szovjet opeie11 - ikeres fejlődését akadál yo zza a műfaj zavaros, téves ertelmezés a. Vannak egyesek, akik mindenütt kibúvót keresnek es igyekeznek módot találni arra, hogy valahogyan kitérjenek a nagy nehézségek elől, ami egyébként minden uj alkotásakor elkerülhetetlen. Bizonygatják az operett eszmei műfaji elsafcnyulását és valami igen kétes "elméleti bázissal" igyekeznek azt megalapozni. Gyakran "Ersatz-operettek" variánsai gönnek létre, nem teljes értékű irodalomi alappal, gyenge zenével és ezt uj műfajként ugp novo sott "zenés oldudian ir Így okJhuak fcHü^üísiv t Azt állit ják, hogy az operett szinháznak jogában áll bármely műfaj müveiből előadni, mondjuk ma vaudeville-t, holnap lirai vigjáté&ot, holnapután pedig romantikus drámát zenével. De bármennyire is különösen hangzik, maga az érdekelt is hasonló elképzelésekkel lépett fel - a Moszkvai Operettszinház vezetője, I.Tumanov főrendező. Tehát nincs miér t csodálkoznunk, amikor az ország vezető o ns re 11 s z inh áz ában a t el j e s ér t ékü op e re t te'k helyett' egyre gy a krabban, valami meghatározatlan, körűibelűT~z ené s műfajokhoz- f ord uln ák, a melyekben az operettmüvészet fő ismertető vonásait teljesen fig yel men kivül hagyják . Felmerül a kérdés: mi tehát az operett? Milyennek kell lennie az- operettnek, a mi szovjet feltételeink között?