Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709
- 12 cait fokozzák, kisimítják, vagy nyugalmi állapotuk helyéről máshová tolják el. Az arcizmok mindennemű összehúzódása egy vagy több ránc keletke% zését okozza az arcbőrön. A ráncok iránya mindig merőleges az izora hossztengelyére. Mimikai izmoknak nevezzük a következőket: Eomlokizom, piramidális |e«^izom, szemöldökizom, körkörös szemizom, a járomcsonthoz tapadó nagy- és kisizom, a felső ajak négyszögletes izma, a haránt orrizom, a b'oreirtt^ szájizom, "b/Hegy szeglet es állizom és a széles nyaki bőrizom, A homlokizo m - alsó végződése a szemöldököt boritó bőrhöz tapad, majd innen függőlegesen fölfelé húzódik és a hajgyökér táján az inkórongba - a koponyafödélen elhelyezkedő izomhoz - kapcsolódik. Amikor összehúzódik, alulról f ötfet é felvonja a homlok bőrét s ezzel felemeli a szemöldököt, miközben a homlokon keresztefutó ránzokat okoz. Ez megfelel a figyelem és a csodálkozás arcjátékának /31.ábra/. A piramidális orrizo m - alsó vége az orrcsontozathoz tapad, felső vége pedig a szemöldök közötti bőrben oszlik szét. Ha összehúzódik, akkor lefelé huzza a szemöldök feletti bőrfelületet és ezáltal rövid, haránt keresztező ráncokat hoz létre s ugyanakkor kissé lebocsájtja a szemöldök belő végződését. Ez az arcjáték a büszkeség, a fenyegető magatartás, vagy kihivó magatartás kifejezésének felel meg. /'3/f.<*íra!/ A szemöldököt mozgató izom a szemöldökiv felett a homlokcsontból indul ki, iránya az arcból kifelé ás kissé lejtósen vezet; másik végződése a szemöldök bőrének alsó felületéhez tapad, összehúzódáskor befelé és kissé felfelé huzza a szemöldököt s ezzel a szemöldökök vonalát, azok egyesülésének pontján-megtöri. Mintha egy függönyt a közepére erősített zsinórral megemelnénk és ebben a felfüggesztett helyzetben tartanánk. A homlokon a ezemöldökvonal törésének pontja körül, koncentrikusan elhelyezkedő ráncok keletkeznek ettől s. ezzel megteremtik a szenvedés és a fájdalom arckifejezését.
