Dr. Hevesi Sándor: A szavak dramaturgiája Q 705

- 13 Ha az egymásra torlódó, luzt 1 égő képeknek ezt a sorozatát vizsgálja az eiher, első látásra csakugyan a régi szavai-iskola jut eszébe, amikor az ilyen kitöréseket ugy dramatizálták, hojy a színész kieresztette a hangJat és kimeresztette a szemét. Az ábrázolásnak volt egy optikai - vagy ntiuikal - része, aztán egy akusztikai, vagyis retorikai része, a.iclyek azonban két külön síkon haladtak és • sohasem tudta«- egyesülni vagy egybeforrni. lehat drámilag és nem általános dekoratív és retorikai értelemben, nem a hagyomanyos színészi lendület, lianem az egyéni éo lélektani v&l súg érteinében mit jelentenek e képek? Szóval; barokk és dekorativ képletességükon, freskcszeríl festőiségükön tol mi az éliény tartalmuk, magyarán mondva: mit kell éreznie és éreztetnie a színésznek, mikor ezeket előadja? Érdekes, hogy e dramaturgiai kérdés kulcsát Shakespeare egy másik Jelenetbe rejtette el és o akis onnan kereshetjük elő. Két Jelenettel előub van ugjranis Lady : acbeth monológja, hol az ő ajakáról nagyon különös dolgokat hallunk, melyek azonban vil«.gas, sőt vakító fényt vetnek Maobeth háborgó képeire. A Lady nyűg talán a hőse miatt, akinek a három boszorkány megjövendölte, hogy fkócia királyává lesz. Azt mondja . aobethr>1, ho^y osurcg belőle az emberiesség és a jóság teje, ho^y nincs butors „a a rosszhoz, s amit szívből akar, szentül akarna. így már könnyű leleplezni acbeth apokaliptikus képeit, ezt a drámai csodát, amelyben az az alapélmény, hogy az emberiesség éo jóság tejét felkorbácsolják és elmérgezik benne bűnös gondolatai. Az a tiz sor alapjában véve egy gyönge és gyáva ember felüvöltései» 5 a saját lelkében lakoz irgalmat latja véezparipan robogni, mint mszülott aezitlen gyerkeket. Hajat lelkének Jó szellemei és őrangyalai t-madnak föl ellene s hirdetik riadó harsonaaz'val az ő rémes tettét a világnak, hogy az bosszúra keljen. ; z az egész képcsarnok, a maga hegszeaélyesitett lángoló alakjaival, semmi egycb, mint