Dr. Hevesi Sándor: A szavak dramaturgiája Q 705

11 elsőt smire gondolnunk kell /pedig a ns.gr költőknél sok mindenre kell gondolnunk/, ho jf líefiszto föntidezett két monuata ugysz'l­ván külön indokolást nyer a Tanuló szavaiban* melyek arról szól­nak* hogy: "B falak között* e termedben nem érzem J'l magamat* nagyon is ssük itt minden* se fát* ee zöldet nem látni." A szürke falakkal és tercekkel s a szak dolgo­zószobával az ördög szembeállítja az élet zöld és aranyló fáját» A logika talán nem ismeri ezt a fát, - aai nem is olyan fontos ­de ez a fa mégis a világ minden fái között a legősibb és a legis­mertebb. "ert ragyogó zöldjében, aranyló pompájában, a teremtés hajnalának harmatos frisseségében állott valamikor - a Paradicsom­ban. A tudás fája volt ez, melynek arany gyümölcsét az első e.aber leszakította, o az Ígéretnek ez a faja még későbbi évszázadok meséiben is fölragyog, a zöld fa, melyen aranyalmák uoün ,enek, ­Goethének olaszországi élménye volt, ahol aranyszínű narancsok égtek a zöld lombok között, s ha bárminő kétely merülne föl az­iránt, ho ( >y raust föntidézett két sorának élmény tartalma csakis itt kereehető, akkor olvassuk cl azt a mondatot, melyet Mefisztó a Tanuló ©iJLékkönyvébe ir: "J'ittis sicut Jeus, soientes bónum et malum", - és figyeljünk beszédjének zárósoraifea, amelyekben nagy­nénjét, a paradicsomi kígyót emlegeti. "inéi kevésbbé logikus vagy logikán túlmenő az / ilyen költői kiformálás, pontosabban szólva: a n/elv képletessége minél inkább innen és tul van a merő logikán, minél több benne az élet és az átéltség, minél ösztönszerűbb és bonyolultabb, an­nóL drámaibban kell hatnia. /ssde - és a kérdésben talon ez a legfontosabb ­a végsőkig Összesűrített, formailag'sokszor hibás vagy hiányos

Next

/
Oldalképek
Tartalom