Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689

- 76 ­nagy nemzedéket egyedül Egressy Gábor képviseli. Laborfalvy Róza is visszavonult assinpadtól 1859-ben, csak kivételes alkalmakkor lépett még fel. Egr essy Gábo r, aki a szabadságharc alatt kormánybiztos, majd egy partizáncsapat vezetője volt, K 0suth-al együtt emigrált Tö­rökországba, Az osztrák katonai törvényszék halálraítélté» 185o~ ben azonban visszatért Pestre - szinpadra egyelőre nem léphetett, de az osztrák hatóság megsemmisítette a halálos Ítéletet, s min­den további eljárást megszüntetett ellene« Már ez sok mende-mondá­ra adott okot; még nagyobb megütközést keltett, hogy Törökorsz ági Napló —jában nagyon kedvezőtlenül irt Kossuthról. A Kossuth-emigrá­ciónak 194o-ben közzétett irataiból kitűnik, hogy Egressy azok közzé tartozott ? akik yiddinben - eddig tisztázatlan okok és kö­rülmények között - kapcsolatba léptek az osztrák belügyminiszté­rium külföldi ügynökségével s hajlandóknak mutatkoztak besúgói tevékenységre. 1854-ben újra visszatérhetett a szinpadra« Még mindig nagy szinész volt, de már nem fejlődött tovább«, Arany Já­nos nagykőrösi tanárkodása alatt igy nyilatkozott róla, amikor Egressy ott vendégszerepelt: "Mostan itt nagyban egressyzünk «,««, tegnap Bánk bán /rosszul/, azelőtt Krumm Illés meg Brankovics igen jól, ma egy hete Hamlet nem ugy, mint én képzelem," valóban Egressy pályája második felében obernyik Károly Brankovics György Co történeti drámájában aratta legnagyobb sikerét; kitűnően ala­kította az elvénhedt despotát, szerepének bizonyos nemzetiségi szint is tudott adni, s megrázó volt abban a jelenetben, amikor eléje vezetik megvakított fiait, akiknek balsorsát, saját maga idézte elő. 1864—ben kisebb szélütés érte, felgyógyulása után tanára lett az újonnan megnyílt "szini Tanodának" /színművészeti Főiskolánk ősének»/, ekkor irta * s zínész et könyve c 0 müvét, az első magyar szinész-tankönyvet. pe mint szinész is folytatta működését; 1868-ban nyilt ezinen, a Brankovics Györg y nagy jele­netében másodszor is szélütés érte, amely killtotta életét«, Egressy sokoldalú, fényes tehetség volt«, A reformkor mozgalmai, Petőfi barátsága, egyéniségének legjobb tulajdonságait fejlesz­tették ki'«, A szabadságharc után nem volt irányítója s magára-

Next

/
Oldalképek
Tartalom